A ma ismert számos különböző lófajta évmilliós evolúció erdményeként alakult ki.A legősibb lófajta kb. 60 millió évvel ezelött élt, a marmagassága 25-45 cm között lehtett. Mellső lábain négy, a hátsó lábain három ujj volt. Az állat a klimatikus változások hatására alault át, fejlődött az idők során. A mai lovak ős tropikus erdőkbn élő mindenevő volt. Az éghajlati változások miatt az erdkhelyén síkságok jöttek létre, és azősló alkalmazkodott az élőheyváltozáshoz, növényevővé vált, és képes volt gyorsan futni, hogy elmenekülhessen a ragadozók elől. Mivel ehhez a mozgáshoz csak a középső ujját használta, az oldalsók egyre kisebbek és kisebbek lettek.

Ahogy az oldalsó ujjak lassan etűntek, a láb alsó részén kialakult a mai ló lábközépcsontja és csüdizület, amely kemény patában végződik.A ló egyre magasabb lett, nyaka megnyúlt, fogai alkalmazkodtak az új étrendhez.

A klímaáltozás ugyan főszerepet játszott a lovak evolúciójában de a legnagyobb hatást az emberi tevékenység fejtette ki további fejlődésükben. Az ember a háziasítás első pillanatától kzdődően szelektálta és úgy tenyésztette a lovakat, hogy a hasznos tulajdonságok továbböröklődését, fejlődését biztosítsa. Ez vezetett a különböző lótípusok: igásovak, hátaslovak, málháslovak kialakulásához.

A gépesítés gyors üteme a tanyákon a második világháború után a munkalovak iráti igény erőteljes csökkenéséshez vezetett, így a lovak szerepe nagyobb hangsúlyt kapott a sportban és a rekreációs tevékenységekben. Ez megváltoztatta a tenyésztési célokat, a nehéztestű munkalovak helyett inkább a könnyű testfelépítésű hátaslovak kitenyésztése lett a cél.