"Kialakulása:

  A fogathajtás gyökerei az első lovas szekerek idejéhez nyúlnak vissza.Már az ókori görögök és rómaiak is rendeztek fogatversenyeket, ahogy használtak harci fogatokat is.Ezek eleinte csupán egy-két személy szállítására voltak alkalmasak, de később, a harci kellékek elszaporodásával, majd a személy- és áruszállítás elterjedésével a nagyobb méretű, egyre több ló által húzott kocsik is mindennapossá váltak.A fogathajtás egy több ezer éves modernizációs folyamat, valamint a lovaskultúra ősi hagyományainak egyidejű hatására válhatott a mai modern lovassportok egyikévé.

 A négyesfogatban dolgozó lovakat a következőképp nevezi a szakirodalom:

~jobb első: ostorhegyes

~jobb hátsó: rudas

~bal első: gyeplős

~bal hátsó: nyerges

  Értékelés:

  A hajtók egyes, kettes és négyes fogatban versenyeznek.Az egyesfogathajtók egy lóval és egy segédhajtóval, a kettesek három lóval és egy segédhajtóval, míg a négyes fogatok öt lóval és két segédhajtóval nevezhetnek a versenyre.A hajtó a nevezettlovai közül tetszés szerint állíthatja össze a fogatát a verseny különböző feladataihoz.

  A modern fogathajtóversenyek lebonyolítási formájának fő célja a fogatok sokoldalúságának tesztelése.Ennek megfelelően a komoly fogathajtóversenyeken a lovastusához hasonlóan több részből állnak.

 Az első feladat a díjhajtás, ahol a díjlovaglás analógiájára a fogatban dolgozó lovak és a hajtó összhangjának és közös munkájának tesztelése a cél.A kötelezően teljesítendő feladatsor elemeit 0 és 10 pont közötti értékkel díjazza egy három- vagy öttagú bírói testület.A szempontok a feladatok pontos végrehajtásán kívűl a következők: a lovak jármódjainak tisztasága, a mozgásuk szabadsága, a lendületesség, a lovak engedelmessége és segítségekre való reagálása, a hajtó segítségei, valamint a fogat megjelenése és a lovak ápoltsága.

  A második, teljesítendő feladat a maratonhajtás, ahol a fogatoknak egy kijelölt terepszakaszon kell haladniuk, amely akadályokat is tartalmaz.

  A terepakadályok számos kaput tartalmaznak.A verseny pályaépítője kijelöli, hogy a fogatoknak mely kapukon, milyen sorrendben kell áthaladniuk.A feladatok sokszor többféle útvonalon is megoldhatók, és a hajtó a maraton elötti pályabemutatón dönti el, hogy számára melyik útvonal a legkedvezőbb.

  A fogatok helyezési sorrenje a terepakadályokban eltöltött idő alapján alakul ki.

  Az utolsó versenynapon kerül sor az akadályhajtásra, melynek során a fogatoknak számozott, gumiból készült akadálykapuk -úgynevezett selybák- között haladva, az azokra tett teniszlabdák leverése nélkül kellteljesíteniük egy, a selybák által meghatározott útvonalat.Itt a legkevesebb hibapontot gyűjtő, leggyorsabb fogat végez az élen.

  A verseny végső győztesét a három feladat összesített eredménye alapján hirdetik ki.

  A kisebb fogathajtóversenyeken gyakran csak akadályhajtást rendeznek.

  A jó fogatló és hajtója:

  A jó fogatló gyors, szívós, robbankony, engedelmes, bátor és kiegyensúlyozott.Térölelő mozgással és kitűnő kondícióval rendelkezik.Érzékenyen reagál a hangsegítségekre, de nem fél a zajtól.Testfelépítésében elsődleges szempont az erős szügy és far, valamint az acélos lábszerkezet.A díjhajtásban jól használható lovak elegáns megjelenésűek, laza tarkóval és közepesen hosszú, enyhén ívelt nyakkal rendelkeznek.

  A jó hajtó finom kézzel és következetes hang- és ostorsegítségekkel irányítja fogatát.Maximálisan tud összpontosítani, emellett kellő taktikai érzékel és kimagasló reflexekkel rendelkezik."

(Szöveg forrása:Erdélyi Magdolna:Lovak c. könyve)